Diamond Stealth III S540, meglepő és mulatságos 

 Mostanában az S3 nagy nyereségéről szólnak a hírek, pedig néhány éve
csaknem eltűntek a videokártyák piacáról, mert nem ismerték
 fel a 3D gyorsításban rejlő lehetőségeket. Ha valaki kíváncsi arra,
hogy mitől lett ilyen hirtelen nyereséges a cég, a válasz egyszerű.
 Piacra dobták a Savage4 grafikus chipjüket, amire a Diamond Stealth III
S540 is épül. 

 Az S3 öreg róka a PC-s grafikus kártyák piacán. Mindig inkább kedvező
árával tűnt ki, mint
 minőségével, ezért évekig uralta az árra nagyon érzékeny magyar piacot
is. Ma azonban már
 senki sem engedheti meg magának, hogy gyenge termékkel jelenjen meg a
videokátyák
 területén, mert a verseny akkora, hogy semmi esélyük sem lehetne. Az S3
folyamatosan az
 alsó árkategóriát célozza meg kártyáival, és ez a Savage esetében nem
jött be tökéletesen. A
 rengeteg hiba, és bosszúság elhomályosította egy nagyszerű újdonság, a
textúra tömörítés,
 vagyis az S3TC fényét. A cég tanult a hibákból, és a Savage4-et úgy
tervezték, hogy biztos siker
 legyen. Korábbi előzetesünkben már beszámoltunk róla részletesen, most
a Pixel jóvoltából a
 leggyorsabb Savage4 chipre, a Pro+ -ra épülő Diamond kártyával
ismerkedhettünk meg. 

 A Diamond és az S3 páros termékét fokozott figyelemmel vizsgáltuk,
mivel köztudott, hogy a chipgyártó szőröstül bőröstül
 megvásárolta a Diamond-ot. Kíváncsian várjuk új, közös szüleményeiket,
de addig is itt az S540-es. A kártya adatait megvizsgálva már
 mindenben versenytársa lehet a nagyoknak. Mindent tud, amit egy mai
videokártyának tudnia kell. 32MB memória, 2x-es és 4x-es
 AGP, 300Mhz-es RAMDAC, és az összes elterjedt 3D funkció. Sőt Mpeg-2
gyorsítással is rendelkezik, ami jelentős terhet vesz le a
 processzorról DVD film lejátszása esetén. Ezek nagyon szépen mutatnak a
papíron, de mégis kételkedve fogadja az ember, ha volt
 szerencséje a Savage-hez. Azonban aki figyel, az tudja, hogy sok minden
változott azóta. Az S3 szert tett a legmodernebb gyártási
 technológiákra szövetségese, az Intel révén, így lehetősége nyílott a
gyors felzárkózásra a konkurenciához. Mindezek ellenére kis
 félelemmel vettük elő a kártyát a dobozból. 

                                                                     

 A Diamond Stealth III S540 az egyik legolcsóbb új generációs
videokártya. A dobozban a szokásos Diamond dolgok, egy telepítést
 segítő füzetecske, egy CD és egy kis méretű kártya. A telepítés gond
nélkül zajlott. Szokás szerint a meghajtókat és a részletes
 leírást a CD-n találhatjuk. Ezen sok apróság mellett megtalálhatjuk a
Savage Island nevű technológia demót, amely egyike napjaink
 legjobban sikerült hasonló programjainak. A kártya minden képességét
kihasználja, az egyedülálló S3TC-vel együtt. Ez ténylegesen
 minőségugrást jelentene a játékokban, ha azok használnák. Sajnos
azonban még csak elvétve találkozhatunk ilyennel. Az első
 benyomás, hogy a kártya nagyon szép képet ad, és gyors is. A második,
hogy valami nem stimmel. 

 Bizony, bizony, hiába minden igyekezet. Bakik mindig vannak. És az a
baj, hogy ezek legtöbbjével nem lehet semmit kezdeni, sőt
 némelyiket megérteni sem lehet. Sajnos nem sikerült tökéletesen minden,
és ezeket is a driverekre kell fogni. Most az észlelt hibák
 felsorolása következik. Ne rettenjen el senki, mert vannak kedvező
tapasztalatok is, csak azok a cikk egy másik részében
 szerepelnek. Tehát... 

 Maradjunk a csodálatos Savage Island-nál. Ez a program csak a Savage4
kártyákkal működik együtt, tehát igazán figyelhettek volna a
 megfelelő működésre, nem nagy feladat. A két hasonló tesztrendszerben
azonban különbözőképpen működött. A különbség szinte
 csak annyi volt, hogy az egyiken Win95, míg a másikon Win98 futott, de
ez már elég volt ahhoz, hogy az első probléma előjöjjön. Míg
 Win98 alatt minden tökéletes volt, addig Windows 95 alatt a program
egyszerűen meghalt, ha használni akartuk a beépített felbontás
 váltási lehetőséget. Érdekes. A másik már komolyabb probléma. A
driverben a frissítési frekvenciák beállításánál különböző
 megmagyarázhatatlan dolgok jelentkeztek. A monitor 640x480-as
felbontásban 120HZ-en szokott működni minden régebbi kártyával
 is, most viszont 100Hz volt a maximum, amit be lehetett állítani.
800x600-ban pedig a rendszertől függően a driver lehetőséget nyújtott
 a megszokott 100Hz-es frissítésre, de ennek kiválasztásakor csak
85Hz-re állította azt. A másik operációs rendszeren már nem is
 lehetett a 100Hz-et kiválasztani, mert a maximum 85Hz volt. Ez mind
nagyon érdekes, mert a 300Mhz-es RAMDAC ennél jóval
 nagyobb frissítéseket tesz lehetővé. Egyértelmű driver és
kompatibilitási hiba, amit reméljük hamarosan javítanak. Ami már inkább
a
 megmagyarázhatatlan dolgok közé tartozik, az az, hogy annak ellenére,
hogy 24 bites Z-buffer van a kártyában, minden program csak
 16 bitesnek használja, növelni nem lehet. Ez jól látszott a 3DMARK és a
Quake 2 esetén is. A régi jó Savage-nél látott hibákra
 emlékeztet az, ahogy a kártya a Quake 3 Test alatt viselkedik. A
textúrák és az árnyékok ugrálnak, billegnek a talajon, és a falakon.
 Mulatságos, de idegesítő. Szerencsére a probléma a "lighting" opció
"vertex"-re állításával megszűnik, de ezután kissé kék
 árnyalatban, és csaknem árnyékok nélkül láthatjuk a pályákat. A
rosszban is megtalálhatjuk a jót, hiszen aki már unja a Quake 3
 sárgás, barnás világát, az most új színben láthatja a világot, az
árnyékok nélkül pedig könnyebben észre vesszük a gyanútlanul
 árnyékban rejtőző ellenfelet. Ő ugyanis nem tudja, hogy mi nagyon is
tisztán látjuk őt. A rövid teszt során körülbelül ennyi hiba jött elő.
 Ezek mind olyanok, amik nem biztos, hogy minden rendszeren előjönnek,
de bosszantóak. Szerencsére meghajtó frissítéssel
 javíthatóak. Nem hiba, inkább hátrány, hogy a jó RAMDAC ellenére magas
felbontásban nem a legszebb a képe 2D-ben. Ez
 egyértelműen az ár alacsonyan tartása miatt van így, mivel kihagyták a
drága szűrőket. Az viszont tényleg meglepő, hogy hiába a
 300Mhz-es RAMDAC, a Savage4 nyújtja a legvisszafogottabb teljesítményt
a kétdimenziós megjelenítés terén az új kártyák közül.
 Egyetlen vigasz, hogy amit nyújt, az is bőven sok. 

                                                                      

 És hogy ne csak a rosszról essen szó. Azt már tudjuk, miért mulatságos
a kártya, de azt még nem, hogy miért meglepő. A
 teljesítménye miatt. Megmondom őszintén, hogy nem vártam ekkora
sebességet tőle. Egyértelmű, hogy a legjobb ár/teljesítmény
 aránnyal rendelkezik, így apróbb hibái ellenére is népszerű lehet
hazánkban. Multitexturing-et alkalmazó játékokban még a TNT2-vel is
 felveszi a versenyt. Ezt a Voodoo3-hoz hasonló 1 pipeline-os 2 TMU-s
felépítésének köszöneti, ami nem feltétlenül jobb a többi kártya
 által alkalmazott 2 pipeline 2 TMU-s eljárásnál, de elég eredményes. A
fenti problémák kivételével dicsérni kell a képminőséget, mivel
 ebben sokat javult. A TNT2-vel szemben nem csak emulált, hanem
hardveres módon támogatja a trilinear szűrést. Míg ez a TNT2
 estén komoly teljesítmény csökkenéssel jár, itt semmi hátránnyal nem
jár. A 3DMARK képkimentései szinte tökéletesen
 megegyeznek az eredetivel, tehát csaknem pontosan azt a képet adja
vissza az S540, amit a készítők kívántak. Azonban menet
 közben a padlón apróbb hibákra lesz figyelmes az ember. Vibrál a padló,
és ezt nem mossa el megfelelően a kártya, így elég
 látványos.